Nem várt meglepetés

Az idei Valentin nap volt az eddigiek közül a leghasznosabb, ugyanis kipakoltunk minden felesleges lomot az utcára. Na jó, azért ez így túl szép, hogy igaz legyen: pár apróság megmaradt, mert jól elbújt a hátsó szobában, és nem vettük észre. De a nagyobb darabok mind eltűntek, a garázst és a többi romos melléképületet sikerült kiürítenünk.

Van abban valami szürreális, mikor Balázzsal ketten pakoljuk ki a régi szekrényeket, lámpákat, ülőgarnitúrát a kapunk elé, és kint álldogálnak és várnak a komák, hogy rakhassák is fel a kocsijukra. Persze egyikük sem kérdezte meg, hogy segíten-e kihordani… Egyikük mondjuk olyan kövér volt, hogy alig tudott mozogni.

Pénteken is kimentünk a házhoz, mert útba esett hazafelé Érdről. Voltunk ugyanis a kennelnél, amit kinéztünk, és kiválasztottuk a kutyánkat! Nagy boldogan, szeretettel feltöltődve értünk ki a házhoz este. Nem voltak nagy terveink, de Balázs szerette volna megnézni a konyhában a vízkiállást, hogy működik-e rendesen.

A kamukiállás

Kibontotta hát az összevakolt és festett csapot és én mindenre felkészülten, vödörrel a kezemben vártam a kitörő vizet – ami nem jött. Hát mondanom sem kell, megdöbbentünk rendesen. Mikor már azt hiszem, hogy rutinos vagyok, engem nem ér semmi váratlanul, akkor mindig lehet még pofára esni.

Mivel víz nem jött, sejtettük, hogy a szennyvízcsövet is érdemes lesz tesztelni. Szombaton délelőtt beleöntöttünk két kanna vizet, és vártuk az aknánál a csodát ami természetesen nem történt meg. A következő egyszerű feladat: találni egy vízszerelőt, aki lehetőleg egy héten belül csinál nekünk kiállást a konyhába.

Kicsit lelombozva indultunk haza péntek este, de szerencsére nem tartott sokáig a rossz kedv.

Apróságok

Múlt hétvégén a szokásos lendülettel álltunk neki a munkának és egész jól haladtunk. Szombatra betonozás és tapétaleszedés volt betervezve, illetve a villanyszerelést is délelőtt beszéltük át a szakival. Engem furdalt a kiváncsiság, hogy a vastag kosz és vízkőréteg alatt vajon milyen állapotban van a zuhanyzó, így azzal kezdtem a napot, hogy nekiálltam kitakarítani.

Közben délelőtt átjött egy barátnőm is megtekinteni a birtokot és miközben büszkén mutogattam a kertet észrevettük, hogy valami a tetőnkről átlóg a szomszédba. Szombaton végül ezzel nem tudtunk már folglalkozni, de tudtuk, hogy vasárnap ezzel kell majd kezdenünk valamit.

Bádog a levegőben – nem látszik a képen, de a jobb szélen hiányzó darab a tető mögött a szomszéd telke felett lóg éppen

Én folytattam a tapéta eltávolítását az előszobában és egészen jól is haladtam, mígnem egyszercsak elindult a plafon is az egyik csík tapétával együtt. Az előszoba ablak felett a falról is pergett a vakolat, előkerült egy cserép is ami váratlanul ért. Régebben itt volt egy bejárati ajtó, szóval gyanús hogy találunk valami izgalmas megoldást itt, ha tovább bontogatunk még.

Eldöntöttük azt is, hogy kicseréljük a geréb tokos ablakokat ami most az előszobában, a jövendőbeli mosókonyhában és a konyhában vannak. Erre B kért is árajánlatot gyorsan.

A fiúk a betonozással haladtak, erről szerintem B ír majd egy postot. Én a nap végére kész lettem az előszobával:

Vasárnap reggel már a szembeszomszédunk is szólt, hogy van még 2 cserép elcsúszva a tetőn. Hogy a dolog izgalmasabb legyen, az eső is eleredt – hiszen esőben a legjobb tetőt javítani. A terv az volt, hogy B kiszed néhány cserepet, kibújik a tetőn, a helyére teszi a bádogot és leszögezi szépen. A gond ott kezdődött, hogy a tető lécezése olyan sűrű, hogy B kvázi nem fért ki két léc között. Próbálkoztunk azzal is, hogy én bújok ki, de én nem voltam elég erős a bádog visszahúzásához. A nyílást a gerendák miatt csak 3 cserépsorral lejjebb tudtuk megcsinálni, így éppenhogy el lehetett érni a gerincet – ennyit a visszaszögezésről. Végül némi küzdelem és 1-2 pulover levétele után B ki tudta préselni magát a lécezés között és visszahúzta a bádogot a tetőnkre. A végleges javítást viszont apával csináljuk meg a következő hétvégén.

Vasárnap délután még kipakoltuk a régi konyhabútorokat is a garázsba előkészülvén a villanyszerelési munkálatokhoz. Én elkezdtem leszedni a festéket az ajtófélfáról, B pedig felverte a szélső sor járólapot a konyhában.

A kipakolt konyha