Egy újabb hosszú hétvége

Szerdán indult az előző hetünk a házban, ugyanis akkor tudta elkezdeni a vízszerelő mester a munkát. (Egy korábbi post-ban már említette Virág, hogy nagyon vártuk a vizet abból a csőből, ami a jövőbeli konyhánk falában volt.) Szóval szerdán bontott, csütörtökön épített. Körülbelül kétszer két órával és 55 ezer forinttal később elkészültek a kiállások:

Pénteken ismét nagy lendülettel vetettük bele magunkat a munkába. Amíg Virág folytatta a vakolást, én a két réteg járólapot próbáltam a nappali-konyhában felszedni, úgy, hogy a lehető legkevésbé sérüljön a beton alap. Sikerült megmenteni néhányat a felső járólapból, akkor még azt gondoltuk, hogy azokkal tudjuk majd pótolni az előszobában feltörteket.

A néhai spájz fölött volt egy nyílás, azt is eltűntettük. Virág mérnöki pontossággal belevágott egy 5 centis polisztirol lapot, amit aztán beleragasztottunk, majd dryvit hálóval bevakoltunk.

Egy kémény nyílás is megbújt a fűrészporos tapéta alatt. Elképesztő mi mindent el lehet rejteni vele. Azzal az volt a terv, hogy tökéletes lesz a szagelszívó bekötésére, miután kb 30 centivel feljebb kerül.

Nem halogathattuk tovább, a plafonnal is kezdeni kellett valamit. A rabicolás tűnt a legegyszerűbb megoldásnak, így alapos drótozás után egy alap vakolatréteg került fel a fal helyére.

Fent félig pótoltuk az elbontott fal hagyta űrt, alul is sikerült egy zsák betonnal. Ha már benne voltam, a vízszerelés utáni bontást is visszabetonoztam.


Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *