Kevesebb, mint két hét…

Ennyi időnk maradt. Tudtuk, hogy ha nem kérünk segítséget, akkor nem lesz elég arra, hogy költözhető állapotba hozzuk a házat. Ezért megkértük az egyik ismerősünket, Dávidot, hogy vállalja el a kisszoba és a nappali-konyha falainak visszajavítását és glettelését.

Sikerült olyan szintre felhoznia a plafont és a falakat, hogy nekünk már csak egy vékony glettelés-csiszolás maradt a festés előtt. (Volt dolga bőven, többek között: a kisszobában behálózta és újravakolta a teljes plafont, megszüntette a hatalmas hullámokat a nappali egyik falán és mint említettem, be is glettelte a két szobát.)

Én csütörtök reggel nyitottam meg a hosszú hétvégét (Márc. 15.) a háznál. Egy könnyed kerti munkával kezdtem: a kapun belüli második kis kerítés elbontásának álltam neki, ami megnehezítette az amúgy sem könnyű beállást.

Délután megérkezett két barátunk, Laci és Csabi, akik felajánlották, hogy nálunk töltik ezt a 3-4 napot. Egy gyors körbevezetés után egy szempillantás alatt az OBI-ban találtuk magunkat, ahol megvettük a három új beltéri ajtót (fürdő, wc, hálószoba). Éppen hogy becsaptuk a kocsi ajtaját, már száradt is a purhab az ajtók körül. Nem mondom, hogy plug&play kijöttek és beépültek az új ajtók, de nem volt semmi komolyabb gond.

Péntekre egész napos glettelést terveztünk, hiszen ott volt még a fürdő, wc, előszoba, és a mosókonyha. Beszállt még egy barátunk a buliba, Ákos is. Vele és Csabival a kisebb helyiségeken dolgoztunk. Virág közben fáradhatatlanul takarította az új konyhát. a kertben, a garázs előtt. 🙂 Sajnos nem sok kép készült erről a napról sem.

Nem igazán emlékszem mit csináltam, amikor Csabi száját elhagyta a mondat, amire egyikünk sem számított. “Zárd el a vizet, belevágtam a vízcsőbe…” Nem biztos, hogy szó szerint így hangzott, de valami ilyesmi lehetett.

A wc-ben lévő felső három sor csempe finoman szólva sem volt megfelelően felragasztva, ezért úgy döntöttünk, hogy azt levesszük, a helyüket visszagletteljük. Csabi vállalkozott rá, hogy a flex és egy megfelelő vágókorong segítségével megszünteti a már amúgy sem szoros kapcsolatot a harmadik és negyedik sor csempe között. Ekkor történt az a kis malőr, hogy a falon lévő Dömötör tartály ki és befolyó ágán is lett egy egy vágás. Hát csapvizet nem ittunk aznap.

Nem estünk kétségbe, de sajnos a nemzeti ünnep miatt semmi nem volt nyitva. Egy flexicső segítségével megtöltöttük a betonozáshoz vett 60 literes dézsát vízzel és azt használtuk a gletteléshez.

Laci és Virág már aznap délután elkezdte a csempét feltenni a konyhafalra, és két darab kivételével el is készültek.

Szombaton Virág és Laci az OBI-ban kezdtek, mi folytattuk a glettelést. Miután megjöttek, Laci a frissen vásárolt kulcsos toldóval és a műanyag idommal fixálta a csöveket. Nem sok ideje volt pihenni, mert ahhoz, hogy vasárnapra végezzünk és haza tudjanak menni, minél hamarabb el kellett kezdeni a padló burkolását. A dimbes-dombos aljzat miatt nem volt könnyű dolga, de mindannyian azt gondoljuk, hogy nagyon jó lett, kihozta belőle a maximumot. Fogyott is a csemperagasztó rendesen. Csabi szünet nélkül keverte az anyagot, a Lidl-s Parkside fúró nagyon jól bírta a strapát. Fél tíz körül hagytuk abba a munkát.

Vasárnapra maradt még néhány lap, a szegélyek és a fugázás. Csabi méretre vágta csempéket, Laci lerakta és délután, miután átglettelte a kisszobában plafont nekiálltak kifugázni a konyhafalat és a padlót.

Hét óra lehetett, amikor a srácok elindultak. Húzós hétvége volt, Laci, Csabi, Ákos, köszi mindent!