Kevesebb, mint két hét…

Ennyi időnk maradt. Tudtuk, hogy ha nem kérünk segítséget, akkor nem lesz elég arra, hogy költözhető állapotba hozzuk a házat. Ezért megkértük az egyik ismerősünket, Dávidot, hogy vállalja el a kisszoba és a nappali-konyha falainak visszajavítását és glettelését.

Sikerült olyan szintre felhoznia a plafont és a falakat, hogy nekünk már csak egy vékony glettelés-csiszolás maradt a festés előtt. (Volt dolga bőven, többek között: a kisszobában behálózta és újravakolta a teljes plafont, megszüntette a hatalmas hullámokat a nappali egyik falán és mint említettem, be is glettelte a két szobát.)

Én csütörtök reggel nyitottam meg a hosszú hétvégét (Márc. 15.) a háznál. Egy könnyed kerti munkával kezdtem: a kapun belüli második kis kerítés elbontásának álltam neki, ami megnehezítette az amúgy sem könnyű beállást.

Délután megérkezett két barátunk, Laci és Csabi, akik felajánlották, hogy nálunk töltik ezt a 3-4 napot. Egy gyors körbevezetés után egy szempillantás alatt az OBI-ban találtuk magunkat, ahol megvettük a három új beltéri ajtót (fürdő, wc, hálószoba). Éppen hogy becsaptuk a kocsi ajtaját, már száradt is a purhab az ajtók körül. Nem mondom, hogy plug&play kijöttek és beépültek az új ajtók, de nem volt semmi komolyabb gond.

Péntekre egész napos glettelést terveztünk, hiszen ott volt még a fürdő, wc, előszoba, és a mosókonyha. Beszállt még egy barátunk a buliba, Ákos is. Vele és Csabival a kisebb helyiségeken dolgoztunk. Virág közben fáradhatatlanul takarította az új konyhát. a kertben, a garázs előtt. 🙂 Sajnos nem sok kép készült erről a napról sem.

Nem igazán emlékszem mit csináltam, amikor Csabi száját elhagyta a mondat, amire egyikünk sem számított. “Zárd el a vizet, belevágtam a vízcsőbe…” Nem biztos, hogy szó szerint így hangzott, de valami ilyesmi lehetett.

A wc-ben lévő felső három sor csempe finoman szólva sem volt megfelelően felragasztva, ezért úgy döntöttünk, hogy azt levesszük, a helyüket visszagletteljük. Csabi vállalkozott rá, hogy a flex és egy megfelelő vágókorong segítségével megszünteti a már amúgy sem szoros kapcsolatot a harmadik és negyedik sor csempe között. Ekkor történt az a kis malőr, hogy a falon lévő Dömötör tartály ki és befolyó ágán is lett egy egy vágás. Hát csapvizet nem ittunk aznap.

Nem estünk kétségbe, de sajnos a nemzeti ünnep miatt semmi nem volt nyitva. Egy flexicső segítségével megtöltöttük a betonozáshoz vett 60 literes dézsát vízzel és azt használtuk a gletteléshez.

Laci és Virág már aznap délután elkezdte a csempét feltenni a konyhafalra, és két darab kivételével el is készültek.

Szombaton Virág és Laci az OBI-ban kezdtek, mi folytattuk a glettelést. Miután megjöttek, Laci a frissen vásárolt kulcsos toldóval és a műanyag idommal fixálta a csöveket. Nem sok ideje volt pihenni, mert ahhoz, hogy vasárnapra végezzünk és haza tudjanak menni, minél hamarabb el kellett kezdeni a padló burkolását. A dimbes-dombos aljzat miatt nem volt könnyű dolga, de mindannyian azt gondoljuk, hogy nagyon jó lett, kihozta belőle a maximumot. Fogyott is a csemperagasztó rendesen. Csabi szünet nélkül keverte az anyagot, a Lidl-s Parkside fúró nagyon jól bírta a strapát. Fél tíz körül hagytuk abba a munkát.

Vasárnapra maradt még néhány lap, a szegélyek és a fugázás. Csabi méretre vágta csempéket, Laci lerakta és délután, miután átglettelte a kisszobában plafont nekiálltak kifugázni a konyhafalat és a padlót.

Hét óra lehetett, amikor a srácok elindultak. Húzós hétvége volt, Laci, Csabi, Ákos, köszi mindent!

Két hétvége egy post-ban

Sűrű volt az elmúlt két hét, még sűrűbb lesz a következő kettő. Ezért is van az, hogy egy kicsit elmaradtunk a blogolással. Megpróbálom néhány bekezdésben összefoglalni, mivel is telt az elmúlt néhány napunk a háznál, igyekszem majd sorba menni.

Előző hét csütörtökön érkeztek meg az ablakok a három fős brigáddal együtt. Rekord idő allatt (kb. 45 perc) kicserélték a három ablakot. A két gerébtokosat és egy kisebbet a konyhában. A helyreállítással kívülről nem lesz sok munka, belülről annál több.

Még aznap este lekerült arról a falról a csempe, illetve az előszobában is felszedtük a metlaki feletti járolapot. Eredetileg az volt a terv, hogy csak a (nappali-) konyáhában járólapozunk, de ha egyszer belejön az ember.

Pénteken Virág és apósom az ablakcsere következtében keletkezett romokat állították helyre, falazóhabarcs, gipszkarton és sok sok türelem segítségével. Az eredmény:

Amíg Virágék az ablakokkal foglalkoztak én leengedtem a vizet az összes radiátorból, illetve a teljes rendszerből. Ezek után minden fűtőtestet kivittünk az udvarra és slaggal gondosan átmostam belül és kívül egyaránt. Nem korszerűsítünk, ugyanezek mennek vissza új szelepekkel.

Szombaton is a gipszkarton és radiátor volt napirenden. Elkészült az álmennyezet. Párhuzamos és merőleges híján nem lett tökéletes, de Virágék kihozták belőle a maximumot. Nekem erre a napra is maradt mosnivaló. Miután az elfogyott, levágtam a felesleges fűtéscsöveket, előkészítendő a terepet a szerdán érkező fűtésszerelő mestereknek.

Vasárnap: kaptunk egy konyhát, amit ideiglenesen betettünk a garázsba! Innen is puszi R&T!

Vasárnap este még maradt egy kevés energiánk és mivel az idő is sürgetett, lefestettük a három öntöttvas radiátort.

Hétfőn (munka után) Virág lefestette a két kis radiátort, ami a mosókonyhában és a fürdőben volt, addig én begletteltem a radiátorok mögötti falat. Már nem emlékszem, hogy kedden mit csináltunk még, de azt hiszem Virág vakolt én meg lecsiszoltam és lefestettem a korábban említett felületeket.

Szerdára vártuk a fűtésszerelőket, így szabit vettem ki. Nyolc körül érkeztek és nem sokkal később már égett is a hegesztő lángja. Bemelegítésként lehegesztettek három (x2) fűtéscsövet. Majd levágtak két felesleges gázvezetéket (ezekre menetet vágtak és kupakot tettek.) Délután kettő körül ismét a lánghegesztő hangjától volt hangos a fürdőszoba. Az ott futó csövekbe hegesztettek be két menetes csonkot, amire az előszobában lévő radiátort kötötték be. Napközben még átmosták a kazánt és a mosókonyhában felszerelt fali csap helyett, alulra felszereltek két csonkot az alsó sarokszelepeknek.

A radiátorszelepeket korábban megvettem már, kicsit izgultam, hogy méretben jók lesznek-e, de szerencsénk volt. A hátsó szobában lévő radiátort csak átmostuk, ha csináljuk a szobát, akkor majd újra levesszük és lefestjük, most nem fért bele (sem az időnkbe, sem az energiánkba.)

Kb. este hatra feltöltöttük a rendszert és pár percre rá gyulladt be a kazán lángja. Csodálatos pillanat volt. 🙂

Pénteken munka után álltunk neki a munkának. Virág nagyon kitartóan és ügyesen lecsiszolta a vastagra sikerült vakolatnyomokat és kijavította a konyha falán maradt nagyobb felületeket.

Én lecsiszoltam majd lefestettem a lehegesztett és a frissen behúzott csöveket.

Szombat: Virág továbbra is a falakat próbálta a lehető legjobban előkészíteni a glettelésre. Én a nappali-konyha és előszoba közötti ajtótokon dolgoztam: mivel az ajtó nem fog visszakerülni rá, levágtam a zsanérokat és bejavítottam a zár helyét, majd egy réteg fehér alapozóval kezeltem a fáig csiszolt tokokat.

Jelenleg így állunk: (kevesebb, mint két hét és költözünk.)

Egy újabb hosszú hétvége

Szerdán indult az előző hetünk a házban, ugyanis akkor tudta elkezdeni a vízszerelő mester a munkát. (Egy korábbi post-ban már említette Virág, hogy nagyon vártuk a vizet abból a csőből, ami a jövőbeli konyhánk falában volt.) Szóval szerdán bontott, csütörtökön épített. Körülbelül kétszer két órával és 55 ezer forinttal később elkészültek a kiállások:

Pénteken ismét nagy lendülettel vetettük bele magunkat a munkába. Amíg Virág folytatta a vakolást, én a két réteg járólapot próbáltam a nappali-konyhában felszedni, úgy, hogy a lehető legkevésbé sérüljön a beton alap. Sikerült megmenteni néhányat a felső járólapból, akkor még azt gondoltuk, hogy azokkal tudjuk majd pótolni az előszobában feltörteket.

A néhai spájz fölött volt egy nyílás, azt is eltűntettük. Virág mérnöki pontossággal belevágott egy 5 centis polisztirol lapot, amit aztán beleragasztottunk, majd dryvit hálóval bevakoltunk.

Egy kémény nyílás is megbújt a fűrészporos tapéta alatt. Elképesztő mi mindent el lehet rejteni vele. Azzal az volt a terv, hogy tökéletes lesz a szagelszívó bekötésére, miután kb 30 centivel feljebb kerül.

Nem halogathattuk tovább, a plafonnal is kezdeni kellett valamit. A rabicolás tűnt a legegyszerűbb megoldásnak, így alapos drótozás után egy alap vakolatréteg került fel a fal helyére.

Fent félig pótoltuk az elbontott fal hagyta űrt, alul is sikerült egy zsák betonnal. Ha már benne voltam, a vízszerelés utáni bontást is visszabetonoztam.


Vakolás

Péntek estére kb végeztek a villanyszerelők, így megegyeztünk velük, hogy a hétvégén miénk a terep, kezdhetünk vakolni. Mondanom sem kell, hogy pénteken napközben több youtube gyrostalpaló videót néztem meg vakolás témakörben, szerencsére nem tűnt túl bonyolult dolognak. 🙂

A terv az volt, hogy szombat reggeltől vasárnap ájulásig mást se csinálunk, mint vakolunk. Ehhez képest a szombat délelőtt azzal ment el, hogy megvettük a jövendőbeli termosztátot, amiért tévedésből bénázásból a világ végére mentünk el (17.ker). De ha már ott jártunk, volt ott több bolt ahol laminált lapot árultak, megálltunk hát az elsőnél és körülnéztünk, hogy mi a kínálat. Nem is sürgős még ez a téma, de már elkezdett motoszkálni a fejemben, hogy milyen is legyen, így gondoltuk csak megnézzük egyáltalán mi van elérhető áron. 40 perccel később:

Lamináltlap impulzusvásárlás

Hazafelé még beugrottunk a kedvenc barkácsárunházunkba csőmenetmetszőért meg radiátorfestékért, így lett kb 11 óra, mire kiértünk a házhoz. Akkor realizáltuk hogy bizony nyitva maradt a hátsó szoba ajtaja a vésések alatt párszor, mert mindent ellepett a por. Így takarítással kezdtünk: míg Balázs a garázst takarította, én a WC-t hoztam megint használható állapotba, majd folytattuk közösen a szobával. Kihordtunk a már tiszta garázsba mindent ami nem kell a belső munkálatokhoz, így lett hely a “parkettának” is a szobában. Sajnos erről nem készült kép, pedig tényleg nagyon szép rend lett odakint.

Jött egy látogatónk is, majd átmentünk ebédelni szokás szerint Ritáékhoz. Konkrétan délután 4-kor álltunk neki az első adag vakolásnak. Már annó a lakásnál is azt terveztem, hogy dokumentálom pontosan a villanyvezetékek helyzetét, de akkor ez végül elmaradt. Most viszont szépen végigfotóztunk mérőszalaggal minden vezetéket.

Egészen este 8ig folytattuk a munkát, és egész jól haladtunk: estére a kisszobával szinte elkészültünk, “csak” a mennyezet maradt hátra.

Vasárnap már tényleg nem volt más, folytattuk a nappalival és a konyhával. Nem tudom megítélni, hogy mennyire számít ez kontár munkának, mindenestre én rendkívül büszke vagyok az eredményre. Különösen a kisszoba ajtó melletti nagyobb foltra, ahol konkrétan egy élt is kellett csinálni a vakolatnak. Balázs szépen felzsaluzta, én meg csak kentem az anyagot:

Estére végeztünk kb a 70 százalékával a konyha-napplai szekciónak, már csak a neheze van hátra: a mennyezet és a nagyob összefüggő foltok.

Na meg persze ott van még az előszoba, a fürdő és a mosókonyha is. Ebből az előszoba a legdurvább, oda szerintem kell majd annyi anyag, mint a nappali-konyha kettősére.